Ipar 4.0+: Fenntartható regionális iparfejlesztést megalapozó kutatások

A tématerületi kutatás címe:

Ipar 4.0+: Fenntartható regionális iparfejlesztést megalapozó kutatások

A tématerület illeszkedése a társadalmi kihívásokként definiált célok valamelyikéhez:

Innováció a versenyképességért (fenntartható növekedés, technológia, ipar, innováció);

 

A tématerület besorolása:

Ipar és digitalizáció

A tématerület kulcsszavainak megadása (legfeljebb 5):

 

Ipar 4.0; regionális fejlesztés;

operációkutatás, rendszer- és irányításelmélet, képfeldolgozás és mélytanuló rendszerek Ipar 4.0 megoldásai

A tématerületi kutatás vezetőjének neve, beosztása:

Dr. Szalai István egyetemi tanár, MTA doktora (DSc)

A tématerületi kutatás tartalmi összefoglalója

A műszaki innováción és alkalmazott gazdasági megoldásokon alapuló tervezett Ipar 4.0 fejlesztések – a szektor vállalati szereplőinek bevonásával - erősödő gazdasági és társadalmi hatást generálnak nemcsak regionális, hanem országos szinten is Az egyetem Mérnöki Karának szakértői és Műszaki Informatikai Karának kutatói eddig is jelentős szerepet vállaltak elektronikai összeszerelő üzemek költség- és energiahatékonyságának javítására, valamint az intelligens termelésoptimalizáló Ipar 4.0 megoldások fejlesztésére irányuló innovációs projektekben. Az utóbbi évek eredményei és a Tématerületi pályázat első évének sikerei bizonyítják, hogy minden adott ahhoz, hogy a kiemelkedő alap-és alkalmazott kutatásokkal és kidolgozott innovatív megoldásokkal jelentős sikereket elért kutatócsoportok a Gazdaságtudományi Kar kutatóival együttműködve egy nemzetközi szinten is példaértékű regionális Ipar 4.0 fejlesztési modellt és a KKV-k számára alkalmazható eszköztárat hozzanak létre.

A napjainkban zajló negyedik ipari forradalom célja a versenyképesség erősítése, amelynek alappillére a gyártási folyamattok optimalizálása, valamint a termelési és logisztikai folyamatok integrálása. Ennek következtében a munkavállalókkal szembeni elvárások is megváltoztak, hiszen a mechanikus tevékenységeket felváltó technológiai megoldások az eddiginél jóval komplexebb munkavégzést és kreatívabb gondolkodásmódot igényelnek. A projektben kitűzött célok között folytatódik a digitális kompetenciafejlesztő és attitűdformáló program kidolgozása, valamint a munkavállalók felkészítése az intelligens technológiákkal való együttműködésre.

A tématerület szakmai vezetője Dr. Szalai István irányításával jelen projektben kiteljesedik a bevont vállalkozások Ipar 4.0 érettségének felmérése, barna mezős Ipar 4.0 alapú megoldások fejlesztése, garantálva a kutatási tevékenységek piaci hasznosítását. Ezzel párhuzamosan a program megvalósulása komoly alapját képezheti a jövőben egy olyan inkubációs központ megszületésének, amely elinduló, vagy működő kis-és középvállalkozások Ipar 4.0 megoldásainak kialakítását támogatja.

Digitalizáció az ellátási láncokban kutatásunk az ellátási láncok koordinációs kérdéseit vizsgálja. Ehhez áttekintjük a várható jövőbeni megoldásokat, megvizsgáljuk a kapcsolódó döntéseket és a megosztás elveit is figyelembe vevő olyan üzleti modellt dolgozunk ki, ami figyelembe veszi az érdekelt elvárásait.

Az Ipari Ligák - Regionális Kutató-fejlesztő csoport a kutatás során ligákba sorolja az ipar 4.0 területén különböző mértékben fejlett régiókat, amelyek fejlesztésére javaslatot is megfogalmaz. Megvizsgálja, hogy az ipar 4.0 területén lévő fejlettségi különbségek milyen hatással vannak a régiók kapcsolatára, kereskedelmi forgalmára, mobilitásra, valamint a tudástranszferre.

A „Nagy műszaki rendszerek Ipar 4.0 fókuszú jellemzőinek feltárása gráf- és irányításelméleti eszközökkel dinamikus modellek alapján matematikai vizsgálata” címet viselő kutatásunk célja komplex dinamikus rendszerek vizsgálata a gráfelmélet, differenciálegyenletek, rendszer- és irányításelmélet és az operációkutatás aktuális módszerei alkalmazásával, a kapott új eredmények ipari alkalmazásainak keresése.

A kutatás során egy rendkívül innovatív méréstechnikai módszertan is kidolgozásra kerül. A nagyfrekvenciás mágneses terekkel történő felmelegítés (hipertermia) alkalmazása több méréstechnikai problémát is felvet. Ilyen pl. a pontos hőmérséklet- és hőmennyiségmérés, amelyek során a klasszikus hőmérsékletérzékelő-szenzorok csak körülményesen alkalmazhatók a mágneses tér zavaró hatásai miatt. Kutatásaink során ennek megoldására alkalma mérési módszer és szenzor-együttes alkalmazására teszünk javaslatot. Kidolgozzuk a megfelelő teljesítményű nagyfrekvenciás mágneses terek PWM jelekkel történő létrehozásának módszertanát is. Az elektroreológiai és magnetoreológiai elasztomerek megfelelő terekkel gerjesztve kontrakciót, dilatációt végeznek, amelyet kismértékű elmozdulások létrehozására vagy mérésére használhatunk. Kutatás-fejlesztési projektünk során preparációs módszert javaslunk ilyen elasztomerek szintézisére, illetve méréstechnikát fejlesztünk ki a kontrakció/dilatáció pontos meghatározására. Kutatásaink eredményeként javaslatot teszünk ilyen elasztomerekkel működtethető rezgéscsillapító aktuátorok kialakítására. A kísérletekhez felhasznált magnetoreológiai és elektroreológiai fluidumok gravitációs térben gyors ülepedést mutatnak. Az ülepedés sebességének pontos meghatározására mérőberendezést tervezünk és építünk, majd annak alkalmazásával több MR fluidumra mérési eredményeket publikálunk.

lablec


Nyomtatás   E-mail